Régi mítoszok és legendák szerint ha egy embert egy farkas harap meg, az
teliholdkor, amikor meglátja a kerek, halvány sárgás fénnyel ragyogó hold
titokzatos fényét és megérzi a vadon hívó szavát, képes farkasemberré válni.
A farkasemberek eredetükről s leginkább emberhez hasonló vonásaikról ismerhetők
fel. Farkas társaikkal ellentétben ezek a lények nem négy, hanem két lábon
járnak. Testüket végig szőr borítja, fejükön pedig emberi vonásokat lehet
felfedezni. A vérfarkasokról általában azt mondják, hogy rettegett, gonosz
lények, de ősi mítoszok szerint a farkasember csak akkor válik gonosszá, ha az
ember, akit a farkas megtámadott, maga is gonosz. A farkasemberek a harcban
kemény, szívós ellenfelek, emberfeletti erejükkel, ügyességükkel a végsőkig
harcolnak, de ha úgy látják, hogy egy küzdelem halálos kimenetelű, inkább
menekülőre fogják a dolgot.